Egy idén tavasszal publikált kutatás szerint, ha az emberiség által elfogyasztott vöröshúsok mennyiségének csak egyötödét gombákból és algákból kivont mikrobiális fehérjékkel helyettesítenénk, akkor már ezzel 56%-kal csökkenthetnénk 2050-re az éves erdőírtás mértékét a bolygón. A Potsdam Institute for Climate Impact Research klímatudósai a kutatás során négy különböző forgatókönyv szimulációját végezték el, amelyek során megnézték, hogy mi történne aszerint, hogy az étrendben a vöröshúsfogyasztás 0, 20, 50 vagy 80%-át helyettesítenénk mikrobiális fehérjével (amely egyébként egy alacsony kalória-, magas fehérje- és rosttartalmú, fermentált termék, ami már ma is megtalálható néhány kereskedelmi forgalomban is kapható húshelyettesítő élelmiszerben).
Jelenleg évente globálisan 10 millió hektár erdőt veszítünk el, amelyekből a trópusi erdők becsült aránya 95% és, amelynek 75%-a a mezőgazdasági termelésre, ezen belül a haszonállattartásra és a takarmánycélú szójatermesztésre szánt területek növelésének következtében történik. Az erdőírtás hozzájárul a klimatikus egyensúly felborulásához, az elsivatagosodáshoz és az édesvíz rendelkezésre álló mennyiségének csökkenéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsájtott mennyiségének növekedéséhez, az áradásokhoz és az erózióhoz, valamint a biológiai sokszínűség vészes csökkenéséhez, beleértve a természetben létfontosságú szerepet játszó beporzó rovarok veszélyeztetését is.
Ha a húsfogyasztásunk 20%-át mikrobiális fehérjével helyettesítenénk, akkor 2050-re megfelezhetnénk az erdőírtások mértékét és ugyanennyivel csökkenthetnénk a haszonállattartáshoz köthető karbonkibocsátás mennyiségét is. Egy másik, 2021-es tanulmány szerzőinek megállapítása szerint a mikrobiális élelmiszerek drámaian jobb számokat tudnak produkálni a területi egységre vetített mind kalória-, mind fehérjehozam tekintetében, a hagyományos alapkultúrákhoz képest. Ugyanakkor a globális mezőgazdasági területek 80%-nak felhasználásáért felelős haszonállattartás csak a kalóriabevitelünk 20%-át biztosítja, ami egyáltalán nem hatékony. A tudomány szerint tehát a gombákból kivont fehérjék jelentős szerepet játszhatnának a klímaváltozás és az emberiség létszámának növekedése miatt felmerülő élelmezésbiztonsági kérdések következtében előttünk álló, egymással szoros összefüggést mutató kihívások megoldásában.
Bizakodásra adhat okot, hogy a húshelyettesítő termékek – beleérve a sejttenyésztett húst, a növényi és mikrobiális fehérjéket – már ma is elég népszerűek a vásárlók körében. A húshelyettesítők piacán nagy növekedést jósolnak az IPES-Food szakértői (a 2020-as 4,2 Mrd USD-ról 2025-re 28 Mrd USD értékűre nőhet a termékkör forgalma). Számos vállalat gondolja úgy, hogy az ízletes gomba-alapú húshelyettesítőké az igazi jövő.
És ha a „mikrobiális fehérje” elnevezés mégsem teszi valaki számára igazán kívánatossá ezeket az élelmiszereket, akkor a jó hír az, hogy önmagában a vörös húsok arányának csökkentése az étrendünkben mindenképpen pozitív egyenlegű, bármilyen vegetáriánus opcióval is élünk helyette. A tudomány már évekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy ha mindannyian csak annyit teszünk, hogy az alapszükségleteinknek megfelelő mennyiségű tápanyagot fogyasztunk, ami a fejlett országokban elsősorban azt jelenti, hogy több növényi eredetű táplálékot és kevesebb húst eszünk, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása ennek következtében 29%-kal csökkenne 2050-re.
Forrás: TradeMagazin
