Az első európai gombákat 1650-ben termesztették Franciaországban, míg az első amerikaiakat 1892-ben Pennsylvaniában. Míg a gombatermesztési stratégiák kontinensenként eltérőek, a különbségek egyre csökkennek, mivel az amerikai termelők keresik az európai partnereket, hogy segítsenek a modernizációban. Az USDA Nemzeti Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálat 2020-2021-re vonatkozó adatai szerint az Egyesült Államokban évente közel 340 000 tonna gombát termesztenek. Ez a szám közel megegyezik Lengyelországéval, de az Egyesült Államokra vonatkozó előrejelzések 2022-ben sokkal magasabbnak tűnnek – akár 500 000 tonnát is elérhetik.
A 10 EU-tagállamból álló Európai Gombatermesztők Csoport GEPC (amelynek a Magyar Gombatermesztők Egyesülete is tagja) 2020-ban 1 095 000 tonna gombát termesztetek. Európai szakértők szerint az EU-tagországok termelése 2022-ben körülbelül 1 160 200 tonna körüli mennyiségben várható.
Különbségek és változások
Az USA-ban a magas nyersanyag-, energia- és munkaerőköltség, valamint a szigorú vevőpolitika és a termelők közötti intenzív árverseny miatt az árrések nagyon kicsik. Ezért a pénzügyileg rentábilis üzem csak a négyzetméterenként a legnagyobb mennyiség elérése felé tolja az ágazatot.
A fő különbség Európa és az USA között az, hogy az amerikai rendszer mennyiségorientált, míg Európa minőségorientált. Lengyelországban és Hollandiában – a legnagyobb európai gombaexportőr országokban – a gazdaságok többnyire modernek és technikailag fejlettek, a fogyasztók hozzászoktak a kiváló minőségű és viszonylag jutányosabb áron értékesíthető gombákhoz.
Mivel az európaiak már eleve motiváltak voltak gombatermelésük hatékonyabbá tételére (a terület rendelkezésre állása, munkaerőhiány, minőségi követelmények miatt), összehasonlítva az USA-ban a fejlesztések lassúak. Azonban már egyre nagyobb az igény az USA termelői részéről is a gombafarmok modernizálása iránt.
Változásra van szükség
Általánosságban elmondható, hogy a versenyképesség növelése érdekében a termelőknek át kell térniük a 2. fázisú komposzt használatáról a 3. fázisú komposzt használatára, ami magasabb hozamot ad és csökkenti a betegségek kockázatát. Európában ez a fajta komposzt az elterjedtebb, ami látható versenyelőnyt jelent. Az Egyesült Államok gombatermesztő iparága számos további változtatást igényelne, beleértve a hatékonyabb hűtőrendszerek bevezetését, a klímaszabályozást, valamint a fa termesztő állványok stabilabb acélra cserélését. Az ilyen modern állványok használata lehetővé tenné, hogy a nehéz, csak kézzel mozgatható, esetenként nem biztonságos szedőállványok helyett, modern gyűjtő kocsik segítségével szedjék a gombát. Ez csökkentené a szükséges munkaerő mennyiségét, és megkönnyítené és gyorsabbá tenné a munkát.
Egy másik kérdés a termesztő helyiségek feltöltésére és ürítésére szolgáló gépek beszerzése a kézi munkavégzés felváltására, valamint a kézi öntözés lecserélése, hiszen ezzel víz- és munkaerőköltséget lehetne takarítani. A versenyhátrány még mindig jól látható, ami akár a hazai termesztési volumen növelésének piaca is lehetne. A magyarországi gombatermesztés a 2008-as 18 ezer tonnáról több mint 30 ezer tonnára nőtt; a megtermelt gomba 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, ezek csaknem 60 százaléka exportra megy. Szakértők szerint a magyar termesztés a belföldi igényeket kielégíti, de az exportigény miatt akár a duplájára is lehetne növelni. A jelenlegi csiperke fő export piaci Ausztria és Románia, a laskagombáé Németország.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
