fbpx

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megtartotta Future Materials Conference című nemzetközi előadás-sorozatát, ahol a kreatív dizájnszakma legkiválóbb koponyái gyűltek össze, hogy a hozzáértő és laikus közönséget, valamint egymást is elkalauzolják a legfrissebb innovációk dzsungelében.

Az anyag változik. Az ember változik és a világ is változik, így ennek mezsgyéjén reagálni kell a változásokra. Az elmúlt kétszáz évben többször megtörtént, hogy az addigi termelési rendszer fenntarthatatlanná vált, ezért a társadalomnak új megoldások után kellett nézni. Történt ez így a második világháború után, és történik most, a huszonegyedik század első negyedének végéhez közeledve. Többek között erről is szó esett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) nemzetközi konferenciáján, ahol az egyik előadás az embert körülvevő anyagokról szólt és az eddigi anyagfelhasználás megváltozását és az új alapanyagok elterjedését boncolgatták a szakemberek.

ELMONDÁSUK SZERINT A VISSZATÉRŐ TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK IDÉZIK ELŐ AZ ÚJ ANYAGHASZNÁLATI SZOKÁSOK KIALAKULÁSÁT. Úgy, ahogy az egyszer használatos műanyag borítások elterjedése a huszadik század kihívásaira válaszolt, most a természetes források és a biológiailag könnyen lebomló alapanyagok felé sodródunk, amelyek a feldolgozhatatlan hulladékmennyiséget próbálnák felváltani.

Gombák és baktériumok
Kitértek ezen belül többek között a ruhatervezésben felhasznált színezőkre, miszerint az emberek csupán az elmúlt száz évben, mióta szintetikus elemeket használunk, nem értik, hogy mitől lesz egy ruha színe kék vagy zöld. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy visszanyúlnak a régi, természeti forrásokhoz, és ezt a modern technológiával keverve próbálják napi szinten használhatóvá tenni, így például színező baktériumokkal festik a textilek színét, amit utána egyéb kezelésekkel tesznek emberek számára biztonságosan használhatóvá.

AZ ÚJ ANYAGOK TEKINTETÉBEN HASZNOS FORRÁSNAK TALÁLJÁK A KITINT ÉS A MICÉLIUMOT, utóbbi felhasználására már komoly kutatási területek szakosodtak. A micélium alapvető forrása a gomba. Ezek a gombák rengeteg terméket képesek helyettesíteni. Használható műanyag csomagolás helyett, bútorzatként, de akár házak építőanyaga is lehet. A technológia lényege, hogy a gomba növekedését mesterségesen befolyásolják, hogy a kívánt formát vegye fel. Miután elérte a megfelelő paramétereket, leállítják a növekedést, majd alakra szabják az adott terméket.

Építkezéseknél is hasznos, hisz teherbíró képessége kimagasló, de eldobható termékek gyártására is alkalmas, mivel különféle kivitelezésben legyártva, míg a háznál képesek tartóssá tenni, addig egy egyszer használatos eszköz képében megtartják az anyag gyors lebomlási funkcióját, ezáltal pár év alatt teljesen visszatér a termék a természetbe.

A tervezők úgy vélik, hogy alapvetően minden anyagnak megvan a maga funkciója a jelen társadalomban, csak meg kell azt találni. A sokszor elítélt műanyag is igazán hasznos tud lenni, ha jól használják fel, és nem túltermelés lesz a vége, hisz egy bizonyos ponton minden a természetből fakad, csak az nem mindegy, hogy a visszakerülési folyamat mekkora kárt okoz nekünk és a környezetnek.

Forrás: Index