A hazai kertészeti ágazatban tapasztalható súlyos munkaerőhiánynak több termelő véleménye szerint az a fő oka, hogy a szabadban, fóliasátorban vagy üvegházban végzendő fizikai munka egyre kevésbé vonzó még az alkalmi munkát keresőknek is. Ráadásul a magyarok egy része elmegy nyugatra a jobb kereseti lehetőségeket kutatva. Az Erdélyből, Kárpátaljáról, vagy a Vajdaságból érkezők is inkább az iparban tevékenykedő cégeknél keresnek állást, vagy ha a mezőgazdaságot választják, akkor szintén Nyugat-Európába tartanak. (Németországban a mezőgazdasági munkavállalók minimum órabére 2022. október 1-jétől 12 euró, a rendes heti munkaidő pedig hatnapos munkahét esetén 48 óra lehet.) Egyre több hazai kertészetben alkalmaznak ezért ázsiai munkavállalókat.
Az idei Zsendülés kertészeti konferencián Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 16 országból nagyon könnyen lehet munkavállalókat behozni Magyarországra. Erre azért is van szükség, mert a magyar vállalatok nagy része nem tudta az inflációval arányosan emelni a béreket.
Motiváltak, gyorsan tanulnak
A Bio-Fungi Kft.-nél már négy-öt éve folyamatosan alkalmaznak kelet-ázsiai munkásokat. Eddigi tapasztalataik szerint az onnan érkező emberek motiváltak, így a nyelvi, kommunikációs nehézségek és bürokratikus akadályok ellenére is megéri őket alkalmazni. Könnyű fizikai munkát végeznek a cégnél, amire hamar betaníthatók, és néhány hónap itt tartózkodás után már magyarul is sok mindent megértenek.
A magasabb kereseti lehetőség miatt jönnek Európába, átlagosan két évre kapnak munkavállalási vízumot és tartózkodási engedélyt, mondta Kiss Gábor, a Bio-Fungi Kft. gomba üzletágának vezetője.
Az Asian Workforce Kft. tapasztalatai alapján az utóbbi egy évben növekedett meg az ázsiai munkavállalók száma hazánkban, de még így is vannak olyan térségei az országnak, ahol újdonságnak számít a jelenség. Elsősorban a termelő szektor részére nyújthat versenyelőnyt az alkalmazásuk, mert rendkívül jó a monotonitástűrésük és a munkabírásuk. A mezőgazdaságnak – benne a kertészetnek –, az építőiparnak és a termelőüzemeknek van a legnagyobb szükségük az ázsiai munkaerőre. A cég jelenleg is sok munkavállalót közvetít mezőgazdasági területre, idénymunkára, illetve élelmiszeripari feldolgozóüzemekbe.
Gyorsan, nagy számban
Az ukrán munkavállalók 2017–2018-ban jelentek meg először hazánkban, majd a Covid-krízis elmúltával sokan nyugatabbra mentek. A magyar munkaerőpiacon keletkezett óriási hiány kitöltésére érkeztek az ázsiaiak. Ahhoz azonban nagy távolságot kell megtenniük, hogy csak néhány hónapig dolgozzanak. A munkaerő-kölcsönző cégek ezért a nyári idénymunkára érkező ázsiai munkavállalóknak az őszi időszakokra gyártó-, feldolgozócégeknél biztosítanak munkalehetőséget, magyarázta Stasztny Viktor, a Menton Jobs Kft. egyik tulajdonosa.
Főként Mongóliából, Kirgizisztánból, Kazahsztánból, Vietnamból, a Fülöp- szigetekről és Indonéziából toboroz a Menton Jobs Kft.
A mezőgazdasági nyári idénymunkák közül a kukoricacímerezés, kapálás, idegenelés, betakarítás, gyümölcsszedés a legjellemzőbb feladatkörök. Élelmiszer-feldolgozásban pedig a konzervipar szippantja fel az ázsiai munkaerőt, illetve sütödékben, pékségekben is dolgoznak.
A munkáltatóknak előnyös, hogy Ázsiából gyorsan lehet nagy létszámú munkavállalót hozni. Megbízhatók is, ezért választják és ajánlják erre a területre őket. A munkavállalókat pedig a kiszámítható, hosszú távú munkalehetőség, az otthoninál jóval nagyobb bér ösztönzi hazájuk elhagyására, emelte ki Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonostársa.
Ázsiai munkavállalók alkalmazásakor a legális munkavégzéshez szükséges engedélyek beszerzését időben kell elkezdeni, amikor pedig megérkeznek a dolgozók, folyamatos munkát és szállást kell nekik biztosítani. A munkaerő kiválasztása nem olyan nehéz, mert nagy a merítés. A Menton Jobs Kft. megbízható, felelősségteljes kinti toborzócégekkel áll kapcsolatban, akik kiválasztják az igényeknek megfelelő munkaerőt. Az utaztatás és lakhatás költsége a magyar munkavállalókat terheli.
Videotelefonos kiválasztás
Az üllési Farkas Kertészetben két hektár üvegházban hajtatnak paprikát, és a munkaerő megléte, pontossága és motiváltsága különösen lényeges, hiszen például ünnepnapokon is dolgozni kell. A hosszúkultúrás paprika munkaerő-igényes kultúra, öt-hét dolgozóra van szükség hektáronként, és a legnagyobb veszteség (mennyiségben és minőségben egyaránt) a nem kellő időben elvégzett ápolási és szedési munkákból adódhat.
A Fülöp-szigeteki munkavállalókat videotelefon-hívás során választották ki. A beutaztatási folyamat igen bürokratikus volt, de a Fülöp-szigeteken külön minisztérium szervezi a külföldi munkavállalásokat. Ez nem csoda, hiszen ott havonta 30-40 ezer forintnak megfelelő összegért dolgoznak az emberek, tehát számukra nagy kitörési pont néhány évet Magyarországon eltölteni. Az országuknak is jó, ha az emberek külföldre mennek dolgozni, hiszen a távoli országokban megkeresett pénz jó részét hazaküldik, gyarapítva a gazdaságukat. Farkas Milán elmondta, hogy az onnan érkezett négy hölgy 20-40 év közötti korosztályba tartozik, van, aki otthon már dolgozott rizsföldeken és zöldségkertészetekben, bár utóbbiban zömmel retket termesztettek. Még a kiválasztás előtt egy részletes munkaköri leírást kellett küldeni, hiszen azt is tudniuk kellett a jelentkezőknek, hogy itt a szedőkocsikon négy méter magasságban fognak dolgozni.
Mianmarból férfiak és nők egyaránt érkeztek. Ők 30 év alattiak, van, aki otthon gazdálkodott, mielőtt idejött, más a hivatali állását adta föl, és teljesen pályakezdő is van közöttük. A kertészet vezetői eredetileg is Mianmarból szerettek volna munkavállalókat fogadni, mert ott egyszerűbb az ügyintézés, mint a Fülöp- szigeteken, de tavaly télen úgy alakult az ottani helyzet, hogy ez nem valósult meg. Van olyan kertész, aki tavaly áprilisban választotta ki a Fülöp-szigeteki munkavállalókat, akik még mindig nincsenek itt, tehát kénytelenek rugalmasan hozzáállni a változó lehetőségekhez, mondta Farkas Mónika.
A munkavállalóknak épített apartmanokban konyha is van, mert az étkezésük annyira eltér a mi szokásainktól, hogy könnyebb, ha ők gondoskodnak róla. Szerencsére az alapanyagokat megtalálják a nagyobb bevásárlóközpontokban. A környékben van kertészet, ahol már harminc mianmari dolgozik, az ottani egyik munkavállaló rokona érkezett a Farkas Kertészetbe. A közelben dolgozók tartják a kapcsolatot a társaikkal, mondta Mónika. Két évre szerződtek, ami egy évvel meghosszabbítható lesz. Ez idő alatt hazamehetnek, ha a repülőjegyüket kifizetik maguknak.
Könnyen beilleszkednek
A kertészet szempontjából a legfontosabb, hogy a növényeket maximálisan kiszolgálják, és e feladatot kiválóan ellátják a kelet-ázsiai dolgozók. A hazai és a környező országokból érkezőkkel ellentétben nem esnek kísértésbe, hogy „hazaugorjanak” és esetleg ne érjenek vissza a megbeszélt időben, és nincsenek különösebb programjaik, gondjaik, amit a munkával össze kellene egyeztetni.
A kertészetnek annyival kerülnek többe, mint a magyar munkavállalók, hogy fizetniük kell ide- és a hazautazáskor a repülőjegyet, és szállást kell adni, de azt a határon túlról jövő magyar munkavállalóknak is kellett. Az utánajárás, ügyek intézése és azok költsége (például a közvetítők bónusza) szintén többletkiadás, de ha ezeket elosztjuk a két-három évre, akkor a munkavégzés biztonsága, a precízen végzett munka által elért többlethozam és a jobb minőség megtérülővé teszi alkalmazásukat. A stabilitás a fő előnye ennek az együttműködésnek, hangsúlyozták a Farkas Kertészet vezetői.
A Fülöp-szigeteki munkavállalók keresztények, és anyanyelvi szinten jól beszélnek angolul, a mianmariak buddhisták, és érdekes akcentussal, gyorsan beszélnek angolul. Bevásárláskor általában a Google-fordítóval értetik meg magukat. A kertészet tulajdonosainak nagyon jók a tapasztalataik a dolgozókkal kapcsolatban: pozitív életszemléletűek, nyugodtak, mindig mosolyognak, illedelmesek, alkalmazkodók. Lelkesek, és látszik rajtuk, hogy mennyire örülnek annak a lehetőségnek, hogy teljesen más feltételekkel dolgozhatnak, mint a hazájukban, mondta Farkas Milán.
